HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Online muglik
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Vas. Márc. 13, 2016 1:19 pm-kor volt itt.
Adminok
Levin Dolohov

Profil
PM
Karakterlap

Dominic Linwood

Profil
PM
Karakterlap
Testvéroldalunk
Legújabb válaszok
Zara & Chris
by Christopher Broadmoor
Csüt. Júl. 07, 2016 1:49 am


Makepeace & Broadmoor
by Christopher Broadmoor
Kedd Jún. 28, 2016 3:09 am


London Life
by Vendég
Vas. Jún. 26, 2016 1:15 pm


Amelia Houghton
by Amelia Houghton
Szomb. Jún. 25, 2016 8:17 pm


Hírek
by Admin
Szer. Jún. 22, 2016 12:17 am


Playby lista
by Zara Rae Hale
Kedd Jún. 21, 2016 11:03 pm


Zara Rae Hale
by Admin
Kedd Jún. 21, 2016 10:39 pm


Liam várja szeretettel
by Liam Weasley
Pént. Jún. 17, 2016 8:38 pm


Dominic & Dolohovék
by Alexander Dolohov
Csüt. Jún. 16, 2016 7:54 pm


Julia & Dominic
by Dominic Linwood
Vas. Jún. 12, 2016 3:59 pm


Nathan & Carol
by Caroline Dolohov
Vas. Jún. 12, 2016 2:44 pm


Levin & Carol
by Caroline Dolohov
Vas. Jún. 12, 2016 2:14 pm


Xanthe & Jack
by Jack Durward
Szomb. Jún. 04, 2016 11:01 pm


Hataway keressetje
by Katherine Hataway
Szomb. Jún. 04, 2016 1:28 pm


Katherine Hataway
by Admin
Szomb. Jún. 04, 2016 12:01 pm


Ms. Granger & Mr. Dolohov
by Levin Dolohov
Pént. Jún. 03, 2016 11:45 pm


Nathan & Carol
by Caroline Dolohov
Csüt. Jún. 02, 2016 7:55 pm


Octavia Wright
by Octavia Wright
Kedd Május 31, 2016 6:57 pm


Gloria Dashwood
by Admin
Hétf. Május 30, 2016 10:24 pm


Tessa & Eliot
by Eliot Makepeace
Hétf. Május 30, 2016 10:01 pm



Share | 
 

 Christopher Broadmoor

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar


Nem : Férfi
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Christopher Broadmoor   Csüt. Ápr. 21, 2016 11:48 pm




Christopher Broadmoor


Becenevem:
Chris

Nemem:
férfi

Születési dátumom:
1993. május 15.

Házam / Iskolám:
Mardekár volt, most a Docendo Discimus Kommunikáció-és médiatudomány szakán tanulok

Foglalkozásom:
Montrose Magpies fogója/végzős akadémista

Patrónusom:
vándorsólyom

Pálcám:
Platán, főnixtoll, 12 hüvelyk

Vérem:
félvér


Otthon, édes otthon

Apám:
A híres Kevin Broadmoor fia, aki a nagyapámhoz hasonlóan szintén sportkarriert szeretett volna, de ebben egy korai sérülés megakadályozta. Azóta is sántít az egyik lábára, de sportmenedzserként még így is megállja a helyét. Az egész élete a kviddics körül forog, gyerekkoromban alig volt otthon a munkája miatt, akkor is sokat balhéztunk. Kiskorom óta külön edzésekre hurcibált, nem telt el nap anélkül, hogy ne az ő álmát űztem volna és ne dolgoztam volna ki a belemet is a pályán. Nem találkozunk túl gyakran, többnyire csak meccseken - a legsikeresebb csapatokat menedzseli, nem csoda, hogy minden rendezvényen ott van. Miatta csinálom a kviddicset, bár ezt néha még magamnak sem szeretném beismerni. Nem akarok neki csalódást okozni, sem pedig a nagyapámnak, de ez egyre nehezebb.

Anyám:
Nincs túl jó kapcsolatunk. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak a pénzéért ment hozzá apámhoz, még a vak is látja. Állandóan apámon és a pénzén élősködik, még hajat mosni sem tud fodrász nélkül és jóformán naponta rendez hatalmas bevásárlókörutakat, ahol minden szart összevásárol magának. Szerintem életében egy pohár vizet sem adott nekem, nemhogy estimesét olvasson, vagy tudom is én. Csapnivaló anya, csapnivaló feleség és lényegében mindenre alkalmatlan. Ékes bizonyítéka annak, hogy a szép nőknek áll a világ…

Öcsém:
Toby tizenhat éves, én vagyok a példaképe. Rajtam kívül szinte senkinek sem nyílik meg, nagyon zárkózott srác, az iskolában sincsenek igazán barátai. Kiskora óta dadog, képtelen nagyobb tömeg előtt normálisan szavakkal kifejezni magát. Sőt, egy emberrel szemben sem túl kommunikatív. Már korán kiderült, hogy apánk minden próbálkozása ellenére sem a sport az ő útja - ami a súlyos asztmájával nem is csoda. Ellenben elkezdett zongorázni egy évvel a Roxfortba kerülése előtt és piszkosul tehetséges benne. Nagyon ügyesen játszik, ráadásul ő maga is próbál komponálni. Egyszer még híres zenész lesz belőle, ebben biztos vagyok.

Húgom:
Evelyne tizenhét éves, nem épp hétköznapi kiscsaj. Világéletében fiús típus volt, sosem érdekelte a babázás, a szép ruhák és effélék. Nem egyszerű eset, sok a belhé körülötte az iskolában: verekedik, beszól másoknak, ilyesmik. Hozzám hasonlóan ő is kviddicsezik a háza csapatában, de nem ilyen pályára készül.

Barátnőim:
Mindig akad valaki, de egyik sem tart sokáig. Szerintem alkalmatlan vagyok egy tartós párkapcsolatra.


A lélek tükre

Pozitív tulajdonságaim:
Nem tartom magam rossz embernek. Képes vagyok örömet okozni a körülöttem élőknek, ami szerintem nagyon fontos, legyen szó akár egy jókor elsütött poénról vagy egy egyszerű, biztató mosolyról. Távol áll tőlem a rosszindulat, bár annak idején mardekáros voltam, de én ezt mindig is inkább az ambícióim számlájára írtam. Céltudatosnak és kitartónak gondolom magam, amit egyszer elhatároztam, azt véghez is viszem, nem hátrálok meg egykönnyen. Az akadályok nem törnek le, sőt, inkább újabb lendületet és versenyszellemet öntenek belém, szeretem a kihívásokat. A tűréshatárom nagyon magasan helyezkedik el, mind fizikailag, mind lelkileg és szellemileg. Jól bírom a terhelést, akár edzésekről és meccsekről, vagy éppen a tanulásról van szó. Teher alatt nő a pálma, és ez szerintem igaz is. A magánéleti problémáimtól is könnyen el tudok vonatkoztatni a pályán és az akadémián, soha, semmilyen belső vívódás sem hagy nyomot a teljesítményemen.
Tisztelettudó vagyok, ami manapság szerintem egy elég ritka tulajdonság. Őszinte tisztelettel tudok felnézni azokra az emberekre, akik valami nagyot leraktak már az asztalra, akármilyen téren. Így a nagyapám, az edzőim, a tanáraim és más kviddicsjátékosok felé is igyekszem úgy fordulni, hogy ennek az ellenkezője még csak eszükbe se jusson. Viszont aki nem üt meg nálam egy bizonyos lécet, azt semmibe veszem. Nem rejtem véka alá a véleményemet, a szerintem szánalmas embereket a sárga földig tudom alázni. De más téren is jellemző rám a keresetlen őszinteség, én ezt nem tartom rossz tulajdonságnak, szerintem hazudni nem jó dolog.
Annak idején a Roxfortban népszerűnek számítottam, ez mostanra a kviddicsnek köszönhetően valódi rajongótáborrá erősödött. Igyekszem kedves lenni azokkal, akik szeretnek engem, mint sportolót és mint ismert embert, de ez néha nehéz, amikor ráakaszkodnak az emberre és nem hagyják békén. De többnyire rendes, jófej srácnak tartanak mind.

Negatív tulajdonságaim:
Hajlamos vagyok túlhajszolni magamat, gyakran nem érzem a határaimat és a végkimerülésig hajtom magamat. Ez igaz a sportra és a tanulásra is, ezek egymás mellett jóformán embertelen energiamennyiséget emésztenek fel. De túl makacs vagyok ahhoz, hogy ezt beismerjem vagy változtassak rajta.
Nem tartom magam egy önzetlen embernek, nem sok mindenkit helyezek magam elé a fontossági sorrendben, a testvéreimen kívül alig van egy-két emberrel értékes kapcsolatom. A barátságaim felszínesek, a párkapcsolataim kérészéletűek, és nem vagyok hajlandó a megmaradt minimális komfortzónámon szűkíteni miattuk. Nem szívesen pazarolom azt a kevés energiámat az ő problémáikra, vagy olyan dolgokra, amelyekben nem lelem örömömet. A felesleges kapcsolatokat gondolkodás nélkül leépítem, nincs időm unatkozni és vegetálni valaki mellett.
Nem tudok bocsánatot kérni, pedig gyakran megbántok másokat, és ez azonnal tudatosul is bennem. Nem az a célom, hogy bántsam az illetőt, egyszerűen ilyen a stílusom és ezzel nem tudok mit csinálni. Sokan ezt nem is viselik el, ahogy a lendületet sem, amely belőlem árad a nap minden percében. Utálom a lusta embereket és ezt nem is félek közölni velük.
Nehezen mutatom ki az érzelmeimet, emiatt a legtöbben nem is értik azokat vagy egyáltalán nem is veszik észre őket. Egyrészt könnyebb így, másrészt viszont nehéz ilyen módon mély kapcsolatokra szert tenni. Igaz, nem is rajongom túlzottan az emberekért, elég szart láttam már tőlük.
Képtelen vagyok lazítani az esetek nagy többségében. Én nem az vagyok, akivel akármelyik péntek esti buliban összefuthatsz, ugyanis nagy valószínűséggel vagy edzésen vagyok vagy tanulok. Már a versenysport kiteszi a napjaim háromnegyedét, a maradékban pedig igyekszem bejárni órákra és felkészülni a vizsgáimra. A legtöbb órára persze nem érek be a napi kétszeri többórás edzések, interjúk és egyebek mellett, de az akadémia vezetésével ezt már a kezdetekkor megbeszéltem. Persze nem túl fényesek így a jegyeim, a Roxfortban még össze tudtam egyeztetni a sportot a tanulmányaimmal, így viszont egyre nehezebb. De nem szabad feladnom, mert a diplomám nélkül a kviddics után sehol sem tudnék elhelyezkedni... Egy ideje szedek ezt-azt, néhány haveromtól kaptam a bogyókat, felpörget és ad némi életkedvet is. Tudom, hogy nem kéne, de máshogy nem tudnám végigcsinálni. Néha legszívesebben az oldalamra gördülnék és úgy tennék, mint aki meghalt, de aztán tovább csinálom.

Múltam:
Több generációra visszavezethetően sportolók találhatók a családunkban, a nagyapám és az ő testvére a Falmouth Falcons híres terelői voltak, akik talán a legtöbb koponyát törték be a kviddics története során. Így nem is csoda, hogy előbb ültem seprűn, minthogy megtanultam volna rendesen járni. Kiskoromtól fogva hordtak meccsekre, edzésekre, majd ahogy elég idős lettem hozzá, magánedzőt fogadott mellém. Mire megérkezett a roxforti levelem, már profin kezeltem a seprűt, kívülről fújtam mindenféle támadóalakzatot és csukott szemmel is el tudtam volna kapni egy cikeszt. A nagyapám is pártolta ezt az irányt, sőt, talán a sportkarrierem értelmi szerzője is ő volt. Eleinte azt szerette volna, hogy én is terelő legyek, mint ő és a testvére, Karl, de végül rá kellett jönniük, hogy nincs hozzá megfelelő alkatom. A Roxfortban viszont kiderült, hogy mi az én utam: már elsősként beválogattak a Mardekár csapatába a fogó megüresedett helyére. Gólyaként is többet tudtam, mint sok idősebb gyerek, épp csak erősödnöm kellett és megtanulnom csapatban játszani.
Nem mondom, hogy a Roxfort volt az igazi otthonom, de szerettem oda járni. Kevesebb volt a konfliktus és a ridegség, mint otthon, de ami miatt leginkább szerettem az ott töltött időt, az a viszonylagos kötetlenség volt. Az iskolában nem kellett minden egyes nap vért izzadva edzenem, amíg az apám és a nagyapám a pálya széléről még a magánedzőnél is hangosabban ordítottak velem, ha valamit elrontottam. Itt senki sem tépte le a fejemet, ha elfáradtam és egyszerűen nem voltam képes tovább nyúzni magam. A barátaim és mindenki más még így is álmélkodva nézte a kitartásomat. Kevés igazi barátom volt, viszont felszínes haverokból rengetegre szert tettem. Sokan keresték a társaságomat a családom miatt, másrészt pedig az ezzel járó népszerűség miatt is. A kviddicsjátékosok mindig különleges helyet foglalnak el az iskolai hierarchiában, így én is elég nagy népszerűségnek örvendtem, a lányok körében különösképpen.
A Roxfort elvégzése után apámék minden tiltása ellenére jelentkeztem a Docendo Discimus Mágusakadémiára, ahova azonnal fel is vettek, jól sikerültek a RAVASZ vizsgáim, ez nem is volt kérdéses. Emellett pedig leigazoltam először a Pride of Portree csapatához, akiknek egy éven keresztül voltam a fogójuk, innen pedig egy jobb ajánlatnak köszönhetően átkerültem a Montrose Magpieshoz, akik színeiben jelenleg is játszom.
Mást nem igazán tudok mondani. Elmesélhetném, milyen rohadtul fáradt vagyok, milyen nehéz így, mennyire szeretném néha abbahagyni és mennyire azt érzem, hogy senki sem figyel rám - arra, akire igazából vagyok és nem arra, aki a seprűn ülve próbál minél előnyösebben mosolyogni. De ez mégis kit érdekel? Az embereknek a felszínes csillogás kell, a mögötte meghúzódó áldozat, magány és fájdalmas percek már nem. Arról sem szeretnék beszélni, hogy a reggel-este bekapdosott színes bogyók nélkül már létezni sem tudok, mert ez sem számít. Csak az eredmények számítanak az életben, az, hogy mit raksz le az asztalra. Nem fontos hogyan, de előrefelé kell menetelni, más út nincs. Úgyhogy minderről most neked sem mesélek.

Külsőm:
Az átlagosnál egy kicsivel alacsonyabb vagyok, ez fogóként nem jelent hátrányt. A testalkatom az aktív versenysport miatt izmos, természetesen elég jó erőben vagyok. A többi változó, hol borostás vagyok, hol pedig megborotválkozom (előbbit azért jobban szeretem), a hajam is épp a rá fordítható idő mennyiségétől függ. Különben semmi igazán különleges nincs a sötétbarna hajamban és a kék szemeimben.
A kényelmes ruhákat kedvelem, a kapucnis, meleg pulóverek elengedhetetlen kellékei a ruhatáramnak, ahogy a tornacipők is.


A madarak csiripelték

Amortentiám:
őszibarack

Mumusom:
alkalmatlanság

Edevis tükre:
seprűn ülök, kezemben az elkapott cikesszel, a csapatom épp megnyerte a világkupát. Gondolom ez jelenne meg benne, ugyan mi más?

Hobbim:
Szerinted van időm rá? Mert szerintem nincs.

Elveim:
Csapatsportot játszom, az évek során tisztességet tanultam. Még sosem fogalmaztam meg konkrétan az elveimet, a helyzet szabja őket.

Amit sosem tennék meg:
nem adnám fel, amit egyszer már elkezdtem

Ami zavar:
te és a hozzád hasonló indiszkrét emberek.

Ami a legfontosabb az életemben:
siker és elismerés

Ami a legkevésbé fontos számomra:
mások visszahúzó ereje, a saját korlátaim

Amire büszke vagyok:
az eredményeimre

Ha valamit megváltoztathatnék az életemben:
Csak szeretnék pihenni.

Így képzelem a jövőmet:
sportolok, amíg tudok, utána pedig valamelyik újságnál szeretnék dolgozni például sporttudósítóként




Playby:
Iwan Rheon

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


TémanyitásTárgy: Re: Christopher Broadmoor   Pént. Ápr. 29, 2016 3:33 pm




Elfogadva


Chris az a fajta karrierember, akiről nem sokan szoktak beszélni, legalábbis emberként nem. Ahogy azt jól megragadtad a múltjában, nem figyel rájuk senki, csak a csillogás és a reflektorfény a fontos. Nem meglepő, hogy ezek miatt eléggé üresnek érezheti magát valaki. Chris esetében is érezhető ez, mégis szerethető, emberi karaktere lett, nem csúszott el egyik rossz irányba sem. Remélhetőleg hamar ki fog szabadulni a láncokból, amik lekötik és az élete úgy megy tovább, ahogyan azt ő szeretné.
Foglalj playby-t, hirdesd meg a keresettjeidet és mehet is a játék!




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Christopher Broadmoor
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Finite Incantatem :: Offtopik :: Karakterek :: Akadémista-
Ugrás: